Írta: Robi
Találatok: 594

Az 1860-as években Fonyód puszta a szöllősgyöröki plébániához tartozott mint filia. A tanköteles gyermekek ide járhattak volna, de a távolság és az akkori közlekedés ezt lehetetlenné tette. Az 1868. évi XXVIII. törvénycikk a községek kötelességeként írta elő az iskola építését. Fonyód ekkor a lengyeltóti uradalom tartozéka, ezért az ottani iskolába kellett volna járni a fonyódi gyerekeknek. Ezt a közlekedés hiánya és az időjárás mostohasága gátolta meg.

   Így kaptak fontos szerepet Fonyódon a vándortanítók.

   1872-ben alapították az első számú tanítói állást.

   Az első iskola tanterme és bútorzata igen egyszerű, maga a tanterem földes padlójú.

   1911-12-ben az iskolai számadásban már 170 házaspár szerepel, így már második tanteremről is gondoskodni kellett. Ez 1914-ben készült el, s a tanítás már két tanteremben folyt.

   1920-ban létesítettek plébániát Fonyódon, s „az első számú tanítói álláson működő kántorra is több munka hárult.”

   1925-ben beépültek a kiosztott házhelyek, s a közeli uradalmak cselédei Fonyódra és a hozzá tartozó Balatonfenyvesre költöztek.

   1926-ban Fonyódon már 120 fő tanulhatott. Ezután ugrásszerűen növekszik Fonyód, így a közel kétszáz tanulót két tanító már nehezen tudja tanítani, szükséges tehát egy harmadik tanterem építése és egy harmadik tanító munkába állása.

   A 30-a évek végére rendezték a harmadik, a negyedik tanterem, valamint az újabb tanítók munkába állását is.

   1942-ben új elemi iskolát építettek a régi helyére.

   1945 után fejlesztették az elemi népiskolát nyolc osztályos általános iskolává.

   Az 1969/70-es tanévben új, 16 tantermes iskolát építettek, mely a meglévő négy tanterem bővítését jelentette egy új épületrésszel, amihez 1989-ben új szárnyat toldottak.

Kategória: